Kedves Olvasóm!

Te tényleg jól vagy?

A minap volt egy igazán érdekes beszélgetésem egy csodás barátommal.
Ki is ő?
Ahhoz, hogy megértsd a történetet, picit mesélek az előzményekről.

Hiszem, hogy az élet mindig azokat az embereket sodorja az utunkba, akik valamilyen formában hozzájárulnak a fejlődésünkhöz.
Ez nem mindig kellemes vagy könnyű… De ez a kapcsolódás más volt.

Már az elejétől kezdve nagyon könnyed, őszinte, és minden téren teremtő energiát hozott.

Amikor még Salgótarjánban laktam, sok egyéni kezelést vállaltam. Egy nap bejelentkezett hozzám Judit.
Már az első pillanatban tudtam: ő valami egészen más energiát képvisel.
Pedig akkor épp mélyen volt. Egy olyan életszakaszban járt, ahol más már lehet, hogy feladta volna – de ő nem ezt tette.

Tudta, hogy mi az az élet, ami élni szeretne benne. (Erre még visszatérek.)

Már az első kezelésnél érezhető volt, mennyire könnyed energiát hoz. És hamar kiderült: ez kölcsönös.
Kialakult köztünk egy különleges, teremtő tér.

Nap napot követett, és egyre több csoda jelent meg kölcsönösen az életünkben.
Közös munkák, együtt töltött idő, és nem utolsó sorban elkezdtünk kezeléseket cserélni – Bars, Facelift, testkezelések…

És egyszer csak fényesededni kezdett az életünk. Együtt. Karöltve, de egészen mésképp:)

Aztán eljött egy pont, amikor én igazán sebezhető helyzetbe kerültem.
És ő ott volt. Mindig.
Nem akart megmenteni.
Egyszerűen csak befogadott, úgy, ahogy voltam.
És ez egy elképesztően gyógyító élmény. Mert amikor valaki úgy fogad be, hogy nem akar megváltoztatni… az szabaddá tesz.

Rengeteget beszélgettünk az életről és arról az életről, amit élni szeretnénk.
És közben teremtettük az életünk. Külön külün, de mégis együttüsen. 

Az igazi nagy fordulat:

Judit  részt vett az azóta már LEGENDÁSSÁ vállt két életeket megváltoztató táborbomban is – az Akasztói és a Siófoki Facelift táborban –,
és az ott megélt energiák után… szinte mindenkinél megvalósultak a kérések.
Egytől egyig. Az élet új fordulatokat vett...

⸻

Aztán a minap újra beszélgettünk, telefonon.
Két éve sodort minket másfelé az élet, így már nem találkozunk olyan gyakran –
de energiában mindig ott vagyunk egymásnak.

És ez a beszélgetés… megint csak feltöltött.
Mert Judit most ott tart, ahol mindig is lenni akart.

Van egy szerető férje, gyönyörű kertvárosban élik mindennapjaikat, utaznak, és a bőség áramlik az életükben.
És ami még szebb:
az élete még jobb és szebb, mint amit valaha elképzelt magának.

És ekkor elhangzott egy mondat, amit azóta is visszhangzik bennem:

„Nem a bajban ismeri meg az ember a barátját, hanem a bőségben.”

Wooooow!
Ez annyira betalált.
Mert ez valahogy kimondja azt, amit régóta érzek, de nem tudtam szavakba önteni.

⸻

Azóta is keresem a "választ"
Miért van az, hogy sokan nem választják a boldogságot?
Miért van az, hogy nehéz pimaszul boldognak lenni – nyíltan, vállalva, ítéletek nélkül?

Talán azért, mert még mindig jobban tudunk kapcsolódni a problémáinkon keresztül.

Gondolj csak bele:
amikor megkérdezel valakit, hogy „Hogy vagy?”,
rögtön jön valami történet – valami nehézségről, valami drámáról.
Vagy még inkább: valaki más nehézségéről. Mert még mindig könnyebb más szarjáról beszélni.

És igen, biztos te is jártál már így:
„Miért is kérdeztem meg…” – gondolod magadban.
Vagy: „Na végre, valaki, aki pont úgy szenved, mint én.”
És ezzel máris kapcsolódunk – a problémáinkon keresztül.

De mi van, ha a boldogságon keresztül is lehet kapcsolódni?

⸻

Judit, észrevetted, hogy azóta, hogy csodás az életed, kevesebb emberrel tudsz beszélgetni?

– Igen.
– Mert sokan nem tudják befogadni a jót a szépet és a bőséget?
Nem tudnak örülni más örömének.
És ha mégis, az már maga a teremtés.

Olyan jó érzés, amikor valaki nemhogy nem irigykedik, de örül a boldogságodnak.
És ettől még több csoda jelenik meg az életedben is.
Ez a teremtő kapcsolódás.

Ahol nem lefelé rántjuk egymást, hanem felemeljük.
És minden egyes beszélgetés után többek leszünk.
Így volt ez most is.

⸻

Valami új, pezsgő tér jelent meg bennem.
És nem csak bennem – az üzletemben is.

És a konklúzió?

Amire figyelsz, annak adsz energiát.

Ha problémákról beszélsz – azoknak
Ha boldogságról, örömről, teremtésről – akkor azoknak.

És ez a kérdés marad itt neked, kedves olvasóm:
Te tényleg jól vagy?
Vagy csak megszoktad, hogy mindig van valami gond?